Tőkés László püspök első romániai kiadású könyve /Ideje van a szólásnak, Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata, Nagyvárad/ az utóbbi három esztendő történéseinek foglalata, az egyéni és kollektív jogokért való küzdelem állomásainak kronológiája. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök írta az előszót. /Barabás Zoltán: "Ideje van a szólásnak". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./ Zsúfolásig megtelt Nagyváradon a terem, ahol bemutatták Tőkés László püspök könyvét, legalább négyszázan álltak sorba, hogy dedikáltassák az Ideje van a szólásnak című könyvet. A nagy érdeklődés jelezte, hogy a nagyváradi magyarság egyöntetűen ott áll Tőkés László mellett, most, amikor heves viták támadtak körülötte, és megsokasodtak a durva támadások, írta Beke György. Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József teljes egységben és ökumenikus megértésben támogatta egymás munkáját és küzdelmét. Tőkés László a könyvbemutatón élőszóban is hangsúlyozta, hogy ideje a szólásnak, mert megélénkültek azok az erők, amelyek az erdélyi magyarságot szeretnék kiszorítani az egyenjogú éltből, még szülőföldjéről is. /Beke György: Tőkés-könyvbemutató Nagyváradon. = Új Magyarország, ápr. 16./
1993. május 15.
Mircea Geoana külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy a nagyváradi püspöki palota sohasem volt a református egyház tulajdona. Dr. Szatmári Ferenc, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiszteletbeli főgondnoka részletesen ismertette a székház történetét. Az egyház évek óta próbája visszaperelni a székházat, de sikertelenül. /Barabás Zoltán: "Ingatlanunkat a kommunista párt vallásellenes céljaira elorozta és bitorolta?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
1993. június 4.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozatában ismételten leszögezte, hogy a kommunista hatalom elkobozta a nagyváradi püspökségi székházat, amely az 1930-as évek végén a hívők önkéntes adományaiból épült. Pert indítottak a visszaszerzésére. Mircea Geoana külügyi szóvivő márc. 31-i sajtóértekezletén azt állította, hogy az épület mindig is a román állam tulajdona volt, Iliescu elnök pedig amerikai útján nyilatkozott hamisan a székházról. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1993. június 30.
Jún. 26-án tartotta immár második évzáróját Kolozsváron a Bolyai Szabadegyetem. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ alapította a szabadegyetemet, elsősorban diákok számára. Programjukban szerepelt: Erdély története, egyetemes történelem, világirodalom és művészettörténet. A színvonalat hazai és külföldi előadók biztosították. - A Legfelsőbb Törvényszék jún. 24-én ítéletet hirdetett a Nagyváradi Egyetem és a Királyhágómelléki Református Püspökség közötti perben: újratárgyalásra visszautalták a Bihar megyei törvényszéknek. Ezzel lehetőség lesz arra, hogy a püspökség bizonyíthassa tulajdonjogát a székházra. /Két jó hír.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1993. július 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozatban ítélte el Cseresznyés Pál elítélését. Felhívással fordultak a romániai és külföldi testvéregyházakhoz, hogy járjanak közben "politikai foglyaink kiszabadítása érdekében." /Állásfoglalás Cseresznyés Pál ügyében. = Magyar Nemzet, júl. 7./
1993. július 21.
Vezér Erzsébet ismertette Tőkés László püspök Ideje van a szólásnak /Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad/ című, a püspök 1990 és 1992 között közötti beszédeit, üzeneteit, közérdekű leveleit tartalmazza. Tőkés László könyvét mindenkinek el kell olvasnia, aki együttérez a romániai magyarsággal és ismerni karaja életük nehézségeit, harcaikat ? ajánlotta Vezér Erzsébet. /Segélykiáltás a világhoz. = Népszabadság, júl. 21./
1993. augusztus 5.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 1991. okt. 30-án rágalmazás címén bűnvádi panaszt emelt az azóta megszűnt nagyváradi Phoenix szélsőséges hetilap újságírója, Ion Somesan és a lap igazgatója, dr. Alexandru-George Munteanu ellen, mert a lap románellenes prédikálással, az ifjúság fasiszta nevelésével és hasonló képtelen vádakkal illette a püspököt. A Bihar Megyei Ügyészség 1993. jan. 13-i válaszában megtagadta a bűnvádi nyomozást, mondván, hogy ezt a negatív jellemzést Tőkés László maga vívta ki ellentmondásos kijelentéseivel. A püspök 1993. jan. 21-én fellebbezett. Románia Főügyészsége máj. 7-i válaszában újból elutasította Tőkés László panaszát, leszögezve, hogy az első fokú határozat törvényes és megalapozott. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége megdöbbenését fejezte ki ezen döntés miatt. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségének közleménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5., Tőkés László panaszt emel. = Pesti Hírlap, aug. 5./
1993. augusztus 5.
A Neptunfürdőn rendezett megbeszélésen részt vett és ezért Tőkés László által elítélt, Markó Béla által elmarasztalt három RMDSZ-politikus /Frunda György, Tokay György és Borbély László/ közös nyilatkozatban utasította vissza, hogy titkos megbeszélésen vettek volna részt. A PER /Project on Ethnic Relations/ négy alkalommal magánjellegű megbeszéléseket szervezett. A megbeszélések nem voltak titkosak, a megbeszélés alkalmával a résztvevők sajtónyilatkozatot adtak ki, ezenkívül beszámoltak az RMDSZ vezetőségének. A megbeszélésekre a PER hívta meg őket, ahol felleltározták a kisebbségeket érintő kérdéseket. Pozitív eredménynek tekintik, hogy a megjelentek elismerték a kisebbségi probléma létezését, továbbá azt, hogy a megbeszélések alapján a Kisebbségi Tanács elérte a 300 magyar helyet felvételizők számára a kolozsvári tanárképző fakultáson. A megbeszélések másik pozitív eredménye az, hogy a Kisebbségi Tanács javaslatára a kormány remélhetően állást foglal a kisebbségi törvényjavaslattal és a kétnyelvű felirattal kapcsolatban. Szerintük a Királyhágómelléki Egyházkerület tájékoztatója bizalmatlanságot kelt irántuk. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./ Borbély László a vele készült beszélgetésben kijelentette, hogy nem négy, hanem két találkozó volt és tagadta, hogy egyezkedtek volna. Elmondta még, hogy a találkozó előtt szóltak tárgyalásukról Markó Béla elnöknek, Takács Casba ügyvezető elnöknek és a parlamenti csoportnak is. Borbély furcsának tartja, hogy Tőkés László nem tudott minderről. Borbély László visszautasított minden gyanúsítást. /Mózes Edith: Történt-e egyezkedés a hatalommal? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./ Ugyanezen a napon jelent meg a tárgyaláson résztvevő három képviselő közös nyilatkozata, ott négy találkozóról van szó, azt Borbély László is aláírta.
1993. augusztus 13.
Frunda György RMDSZ-szenátor a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta a vele készített interjúban. A PER /Project on Ethnic Relations/ Romániában két találkozót szervezett, ahol két RMDSZ-társával együtt felvázolták a legsürgősebben megoldandó problémákat: kisebbségi törvény, tanügyi törvény, kétnyelvű feliratok. Frunda arról neszélt, hogy a találkozóról beszámoltak a képviselő csoportban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozat úgy beszélt róluk, mint nemzetárulókról. Frunda hangsúlyozta, hogy ezeken a találkozókon értek el eredményeket. Nem mondtak le a Bolyai Egyetemről. Frunda szerint az őket elítélő nyilatkozatok a magyarságnak ártanak. A magyarságnak békét kell biztosítani és olyan célokat kell kitűzni, ami elérhető. Frunda mindig is ellenezte a hűbelebalázs-politikát, azt "hogy olyasmiket nyilatkozunk, olyan kijelentéseket teszünk, amelyeknek a következményeit nem fogjuk fel abban a pillanatban, és utána egy egész csapatnak azon kell dolgoznia, hogy megmagyarázza, mit is akartam mondani." Frunda szerint a Nemzeti Kisebbségi Tanács nem kirakat-intézmény. Frunda nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, az RMDSZ nem akar kormányozni. Frunda határozott nézete, hogy igenis, az RMDSZ-nek be kell kerülni a kormányba. Sok jó magyar szakember van ebben az országban, jegyezte meg. Vida Gyula például miniszter is lehetne, a parlamentben is tekintélye van, mindig meghallgatják. És vannak mások is. Frunda elismeri, hogy van kisebbségi diszkrimináció. "Azzal, hogy mindig azt mondjuk, hogy minket elnyomnak, hogy nincs lehetőség, nem érünk el semmit. Dolgozni kell, vállalkozni, különben itt a vég." /Balázs János: Ha az RMDSZ kormánypárt lenne, akkor lennék a legboldogabb. Interjú Frunda György RMDSZ-szenátorral. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 13-19./
1993. szeptember 15.
Szept. 19-én Jeszenszky Géza külügyminiszter Temesvárra látogatott, ahol megkoszorúzta az 1989-es forradalom emlékművét, majd részt vett a református istentiszteleten, ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Az istentiszteletre előzőleg mindenkit meghívott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. /Meghívó. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 17./ Szept. 19-én Temesváron az istentiszteleten Tőkés László püspök rámutatott, sokan elnémultak, úgy érzik, jobb hallgatni. Azonban nem az a hazafi, aki hallgat, "A szülőföld iránti szeretet készet arra, hogy ne hallgassunk el soha"- hangsúlyozta. Hozzátette: "A magyar kisebbség kollektív jogait feláldozni, és ezzel puszta fennmaradását kockára tenni politikai hazárdjáték." Az ortodox érsekség épületében Nicolae Corneanu érsek látta vendégül a külügyminisztert a felekezeti vezetőkkel, Sebastian Kräuter római katolikus, Tőkés László református püspököt, Neamann Ernő főrabbit, valamint a görög katolikus és baptista egyház képviselőit. /Gazda Árpád: Genscher után Jeszenszky. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
1993. október 22.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészei állásfoglalásukban követelték az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatását, az egyházi oktatási rendszer visszaállítását, a magyarellenes uszítással szembeni hatékony fellépést és a politikai, etnikai lapon elítéltek szabadon bocsátását. /Állásfoglalás. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./
1993. október 28.
Nagyváradon megtartották a Református Iskolaközpont avatóünnepségét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1990-ben indította a Sulyok István Református Főiskolát, 1991-től a főiskolán nappali tagozat is működik. A hallgatók a vallástanári diploma mellé más tárgyból is kapnak diplomát /jogi, szociális munkás és német nyelvtanári szak közül választhatnak/. Az 1991/92-es tanévtől három református gimnázium működik: a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium, a Szatmárnémeti Református Gimnázium és a Zilahi Református Gimnázium. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium létrehozásáért sokáig harcoltak. A gimnázium régi épületét nem kapták vissza, ezért megvettek egy épületet és a város magyar lakosságának segítségével újjávarázsolták. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke szerint példaértékű ez az iskolaavatás egész Erdély számára. Entz Géza, Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozta, hogy az iskolaavatás kétszeresen ünnep, ha kisebbségi közösségről van szó. /Papp János: Iskolaközpont a megmaradásért. = Új Magyarország, okt. 28./
1993. december 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége felhívással fordult a gyülekezetekhez: adakozzanak a nélkülöző délvidéki magyarság megsegítésére. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
1993. december 15.
A Királyhágómelléki Egyházkerület kiadta hagyományos sajtótermékét, a könyvnaptárt /Református Naptár 1994 /Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad/, ebben található a romániai református egyház teljes név- és címtára. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./
1993. december 15.
A Királyhágómelléki Egyházkerület kiadta hagyományos sajtótermékét, a könyvnaptárt /Református Naptár 1994 /Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad/, ebben található a romániai református egyház teljes név- és címtára. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./
1993. december 22.
A Krisztusért és Egyházért - rövidítve: CE - mozgalom és a református egyház között feszültség van. Erről kérdezte a hetilap Csiha Kálmán és Tőkés László püspököt. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elismerte, sokan gondolják, hogy ebből egyházszakadás lesz, de ő ezt nem szeretné. A CE nagyon hangsúlyozza, hogy önállóan akar dolgozni, de nem akar elszakadni a református egyháztól. Csiha Kálmán elment a CE Szövetség okt. 3-i konferenciájára és kérte a vezetőket, az egyházon belül működjenek. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke sem akar egyházszakadást. Szerinte a legnagyobb hiba, hogy a CE külön akar megoldani kérdéseket. Az lenne jó, ha integrálódnának az egyházba. A CE a hagyományos református kereszténységet lebecsüli. /Magyari Tivadar, Sorbán Attila: Krisztusért és Egyházáért. Egyházszakadás vagy purifikáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./
1993. december 29.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa memorandumban foglalta össze a kommunizmus időszakában törvénytelenül eltulajdonított értékek és javak kérdését. 1948-ban elvették az egyházi iskolákat, még a kántori lakásokat is, 1950-ben kezdődött az egyházi levél- és irattárak kifosztása, 1962-ben a püspöki székházat vették el, 1971-ben a bukaresti Történeti Múzeum elkobozta az egyházközség hét legértékesebb kegytárgyát, 192-73-ban az Állami Levéltár összeszedte és ismeretlen helyre szállította az 1700-1900-as évekből való anyakönyveket és protokollumokat, továbbá a felekezeti oktatásra vonatkozó dokumentációt. 1989 óta követelik az egyházi értékek visszaadását, eddig nem értek el eredményt. Felterjesztéseiket válaszra sem méltatták. /Memorandum. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 29./
1994. január 5.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nemrégiben felhívással fordult a gyülekezetekhez, gyűjtést indítottak a délvidéki magyarság megsegítésére. Felvették a kapcsolatot a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat képviselőivel. Megállapodtak velük, hogy az összegyűlt pénzből egységcsomagokat képeznek és azokat eljuttatják a vajdaságiaknak, tájékoztatott Sándor Lajos előadótanácsos. /Barabás Zoltán: Beszélgetés Sándor Lajossal, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadótanácsosával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
1994. január 25.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége nyilatkozatot juttatott el az MTI-nek a jan. 25-re tervezett cigánytüntetésről. Tőkés László püspök vállalta egy német segélyszervezet közvetítését. Az adományozó munkahelyek megteremtésére szánta a 15 ezer márkát. A romaszervezet felvett 3 ezer márkát, azonban annak felhasználásáról nem tudott elszámolni, munkahelyek nem épültek. Emiatt a segélyszervezet leállíttatta a kifizetést. A romaszervezet a döntést figyelmen kívül hagyva követelte a pénz kifizetését, ezért szervezte Tőkés László ellen a tüntetést jan. 25-re. /Új Magyarország, jan. 25./
1994. január 25.
Tőkés László püspök az egyházkerületi közgyűlésen /1993. júl. 1-jén/ összegezte az 1992. évet. Az 1992-es népszámlálási adatok jóval több reformátust regisztráltak, mint amennyi a gyülekezeti nyilvántartásokban szerepel. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1992-ben 255.615 reformátust tartott nyilván, ugyanakkor a népszámlálás szerint a kerület területén 314.746-an, közel 60 ezerrel /59.131/ többen vallották magukat reformátusnak. Ezek szerint ennyiről nem tudnak a gyülekezetek, hivatásbeli hanyagság is fennállhat a számbavételnél. /Tőkés László: Püspöki jelentés. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jan. 25./
1994. február 8.
Az egyházak még nem mérték fel teljeskörűen, mi mindent vettek el tőlük a kommunista időszakban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1993. nov. 9-i igazgatótanácsi ülésen tárta először a hívők elé az egyházi veszteséglistát: hány lakást, kultúrházat, épületet, hány hold földet vett el az állam. Ezenkívül 1972-ben a református gyülekezetektől elvitték az 1700-as évektől kezdve az iskolákra vonatkozó összes iratot, az anyakönyveket, előtte pedig a kegytárgyak színe-javát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
1994. május 27.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala tájékoztatása az egyházi diverzió tárgyában címmel megtudhatjuk, hogy a bukaresti Tinerama máj. 13-19-i és a nagyváradi Crisana máj. 14-i számában megjelent egy névtelen cikk Tőkés László nem valódi püspök címmel. A lugosi református papok egy csoportjára hivatkozó írás szerint Tőkés Lászlót Iliescu elnök nevezte ki. Ebben a nemtelen, közvetve magyarellenes propagandában a Securitatéba beszervezett együttműködő papok és félrevezetett hívek vesznek részt, így Higyed István lugosi lelkész, akik már 1991-ben írtak hasonlókat román lapokban. Tunyogi Csapó Gyula volt kolozsvári főgondnok névtelenül terjesztette Aggódó erdélyi magyarok című gyalázkodó írását. 1993-ban Magyari Csaba bukott lelkipásztor és Kertész László főgondnok zsinati fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László ellen, ezeknek utat engedett dr. Csiha László kolozsvári püspök. Átfogó lejárató kampányról van szó, amely mögött a román titkosszolgálat és egyházi kollaboránsaik állnak. A tájékozatás célja a válság leküzdése az igazság kimondásával, zárul a tájékoztatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Mindezt Gyarmath János a Magyar Nemzetben is ismertette Vádak Tőkés László ellen címmel. /Magyar Nemzet, máj. 26./
1994. június 4.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó több cikket közölt a Nemzetközi Transsylvania Alapítványról /NTA/ , de nem kérdezte meg Tőkés László püspököt erről, ugyanakkor közölték Kis Tibornak a Népszabadságból átvett gyalázkodó, a püspök ellen írt cikkét, ugyanígy átvették ebből a lapból Bodor Pál és Kántor Lajos írását. Mellékeltek az NTA-val kapcsolatos több dokumentumot. Ezeket a Romániai Magyar Szó terjedelmi okokból nem közölte. Tőkés László és Szőcs Géza együttes lejáratása a sepsiszentgyörgyi Európai Időben és a bukaresti Tineramában a radikálisok autonómiapolitikáját hivatott rossz hírbe hozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1994. június 8.
A bukaresti Tinerama szerkesztőségének írt nyílt levélben tiltakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Szilágyi Aladár főgondnok a hetilap máj. 27-jún. 2-i számában megjelent cikk ellen, melynek már a címe is durva hazugság: Tőkés László és Szőcs Géza ellen vizsgálatot folytat Magyarország főügyészsége, sikkasztás miatt. Érthetetlen, hogyan jelent meg ilyen rágalmazó, befeketítő cikk a hetilapban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8./
1994. június 11.
A Tinerama hetilap azt állítja, hogy Tőkés László a Securitate besúgója volt. A Királyhágómelléki Református Püspökség sajtóirodája cáfolta ezt a rágalmat, hozzátéve: új elem, hogy már a demokratikus lapokban is megjelennek az ilyen cikkek. /Magyar Hírlap, jún. 11./
1994. június 15.
A Tinerama bukaresti hetilap jún. 10-16.i számában megjelent Tőkés László - a Securitate informátora című cikk kapcsán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala közleményt hozott nyilvánosságra. Ez a rágalmazás először a Renasterea Banateana/Temesvár/ 1990. dec. 14-i, az Azi (Bukarest), 1990. dec. 15-i számában, majd a Phoenix (Nagyvárad) 1991. máj. 21-i számában látott napvilágot. A folyamatban levő kommunista restauráció körülményei között mind gyakoribbá válnak az ilyen rágalmazások. Újabb jelenség, hogy még a demokratikus lapokban is megjelennek ilyen írások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./
1994. június 18.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó nem közölte le a Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatos kimutatásokat, ezért megkérdőjelezte Gyarmath János főszerkesztő jóhiszeműségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18-19./ Gyarmath János válaszolt, hangsúlyozta, hogy Tőkés László püspök tiszta szándékú, becsületes ember, ezt nem is kell bizonyítani, ezért is tartotta feleslegesnek a mellékletek közlését. A lapját nem kell az ellentáborba sorolni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18-19./
1994. szeptember 2.
Szeptember 2-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben sajtótájékoztatót tartottak. Szept. 27-én tartják az egyházi tisztségviselők választását. Három püspökjelölt van: Tőkés László /227 szavazattal/, Adorján Kálmán /4 szavazattal/ és Nógrádi Béla /4 szavazattal/. A Sulyok István Főiskolán beindítják a kántorképző szakot és az újságíró tanfolyamot. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 3-4./
1994. szeptember 27.
Nagyváradon szept. 27-én tartották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület választó közgyűlését, Tőkés Lászlót újraválasztották püspöknek /194-ből 171-en szavaztak rá/, a főgondnoknak pedig Szilágyi Aladárt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./
1994. november 4.
A bíróság helyt adott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület fellebbezésének, a püspöki palota ismét a református egyházé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
